Fekvése
A Mohácsi-szigettel szemben, Budapesttől 160 kilométerre délre fekszik. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán.
A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna.
|
|||
Becenév: A halászlé fővárosa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Megye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Bajai | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Fercsák Róbert[1] (Fidesz–KDNP) | ||
Irányítószám | 6500 | ||
Körzethívószám | 79 | ||
|
|||
Népesség | |||
Teljes népesség | 34 788 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 199,05 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 95 m | ||
Terület | 177,9 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Baja
|
|||
é. sz. 46° 11′ 00″, k. h. 18° 57′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 00″, k. h. 18° 57′ 13″térkép ▼ | |||
Baja
|
Népesség
Baja népessége a 2011-es népszámlálás szerint 36 267 fő, itt él a 17 településből és 71 680 főből álló Bajai járás lakosságának kicsivel több, mint 50%-a.
Baján 1000 férfira 1164 nő jut (az országos átlag 1000 férfira 1106 nő).
2011-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 5%-a német, 2%-a horvát, 2%-a egyéb (főleg cigány és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát.
Vallási hovatartozás tekintetében is hasonlóan egységes a város hívő lakossága, hiszen 93%-a katolikus, 6%-a református, 1%-a meg főleg a görögkeleti, az evangélikus és a zsidó vallást mondja magáénak.[10]
Baja történelme során mindig középváros volt, a legmagasabb népességét 1988-ban érte el, amely 40 497 fő volt.
Baja lakosai számának változása 1784-től:
Forrás: wikipédia