Közérdekű adatok

Fekvése

A Mohácsi-szigettel szemben, Budapesttől 160 kilométerre délre fekszik. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán.

A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna.

Baja címere
Baja címere
Baja zászlaja
Baja zászlaja
Becenév: A halászlé fővárosa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bajai
Jogállás város
Polgármester Fercsák Róbert[1] (Fidesz–KDNP)
Irányítószám 6500
Körzethívószám 79
 
 
Népesség
Teljes népesség 34 788 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 199,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 95 m
Terület 177,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baja (Magyarország)
Baja
Baja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 00″k. h. 18° 57′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 00″, k. h. 18° 57′ 13″térkép ▼
Baja (Bács-Kiskun megye)
Baja
Baja
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén

 

Népesség

Baja népessége a 2011-es népszámlálás szerint 36 267 fő, itt él a 17 településből és 71 680 főből álló Bajai járás lakosságának kicsivel több, mint 50%-a.

Baján 1000 férfira 1164 nő jut (az országos átlag 1000 férfira 1106 nő).

2011-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 5%-a német, 2%-a horvát, 2%-a egyéb (főleg cigány és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát.

Vallási hovatartozás tekintetében is hasonlóan egységes a város hívő lakossága, hiszen 93%-a katolikus, 6%-a református, 1%-a meg főleg a görögkeleti, az evangélikus és a zsidó vallást mondja magáénak.[10]

Baja történelme során mindig középváros volt, a legmagasabb népességét 1988-ban érte el, amely 40 497 fő volt.

Baja lakosai számának változása 1784-től:

Forrás: wikipédia