Település:
Komárom-Esztergom megye, Esztergom

Kategória:
Cukiságok, Állati cukiságok

Létrehozva:
2019-12-12 08:03:58

Cikk írója:
Erős Zsuzsanna


Hattyúk a Dunán

Esztergomban a Dunán megfigyelhetőek ezek a hattyúk, főként a hajóállomás környékén tartózkodnak

Egy nagy testű, kecses vízimadár, amelynek hosszú, karcsú, ívelt nyaka van. Néhány hattyú akár 18 kg-ot is nyomhat, a szárnyfesztávolsága pedig kb. 2,5 m is lehet.

 A héber szó talán a hattyú hangos, sziszegő hangjára utal, amelyet a madár olyankor hallat, ha izgatott vagy mérges, ezért adja vissza ezt a szót számos bibliafordítás „hattyú”-nak (Káldi, KNB, Szep., ÚV). Ez az értelmezés a latin Vulgatáig, vagy még korábbra nyúlik vissza.

Bár a hattyú megtalálható Palesztinában, nem igazán elterjedt madár ott. Mivel kevés van belőle, és mivel főként növényevő, számos mai fordító inkább más madárral azonosítja a tin·seʹmeth szót, például a suhollyal (IMIT), a fülesbagollyal (Kat.), a bölömbikával (Kár., ÚRB), vagy más olyan madárral, amelyek köztudottan ragadozók vagy dögevők. Ám az, hogy a hattyú ma már ritka Palesztinában, nem bizonyítja egyértelműen, hogy nem fordulhatott elő ott nagyobb számban az ókorban. Azt is fontos észben tartani, hogy az a nézet, miszerint a madarak az alapján számítottak tisztátalannak, hogy ragadozók, illetve dögevők, pusztán csak feltevés, ugyanis a Biblia nem jelenti ki konkrétan, mitől függött a madarak besorolása.

A hattyú általában magokat, vízinövények gyökereit és férgeket eszik, de közismert, hogy ezeken kívül vázas puhatestűekkel és rákokkal is táplálkozik.

Forrás: Őrtorony online könyvtár